Reflux

Körülbelül 10 évig küzdöttem ezzel a szörnyű betegséggel. 
Orvosról orvosra jártam, rengeteg mindent kipróbáltam, szedtem mindenféle savlekötőt, ittam a salvus vizet, szódabikarbóna... stb.
Volt, hogy háromféle gyógyszert szedtem, mégis minden éjjel annyira égett a gyomrom, hogy megemelt párnákkal, szinte ülve tudtam aludni.  Szinte fojtogatott a sav, állandóan hányingerem volt, köhögtem, romlani kezdtek a fogaim. 

Kétszer gyomortükröztek, az elsőt hipnózisban, a másodikat simán. Ezzel kapcsolatban nincs rossz élményem, abszolút ki lehet bírni. A második tükrözés után találták a rekeszsérvet. 
Természetesen annyira felkészült orvosakkal találkoztam az évek során, hogy volt aki ránézésre megállapította, hogy biztos terhes vagyok, azért hányok....úgy éreztem nem vesznek elég komolyan.
Nem kevés pénzt fizettünk ki különböző vizsgálatokra, magánrendelésekre, mert azt ugye mindenki gondolhatja, hogy állami kórházakba hogy bánnak az emberrel...

Eleinte csak néhány étel okozott problémát, mint például a fűszeres ételek, paradicsomos ételek. Aztán évről évre egyre rosszabb lett. Az utolsó hónapokban szinte már csak kiflin és háztartási kekszen éltem, minden mást kihánytam. Az állandó éjszakai köhögések miatt sokszor a nappaliban aludtam, hogy ne zavarjam a férjem.

A sav a nyelőcsövemben gyulladást, felmaródást okozott. Nagyon el voltam keseredve, nem hatottak a gyógyszerek.
Ekkor találtam rá egy debreceni sebészre, aki régóta végez itthon, és külföldön is laparoszkópos rekeszsérv műtétet. 
Felhívtam, következő hétre már adott is időpontot. Kivizsgálás után műtétet javasolt.
2 hónap múlva meg is történt a műtét, ami kb 3 órás volt. Nincsenek műtéti hegek, csupán 5 pici öltés.
A műtét lényege olyan beavatkozás elvégzése, amely megakadályozza a gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszaáramlását.
A műtét során a nyelőcső alsó szakaszát megerősítették,hogy a záróizom működése megfelelő legyen. 
A nyelőcsövet a hasüregbe visszahúzták, gyomorfal részlettel mandzsetta szerűen körbefogták, és rögzítették. A rekeszsérvet rekonstruálták.

A műtét másnapján már sétálhattam,  azonban folyadékot csak a harmadik napon ihattam. Szörnyen szomjas voltam, ételre viszont gondolni se gondoltam, mert tudtam, hogy hetekig nem lehet enni. Nagyon féltem, hogy műtét után fájdalmam lesz, de egyáltalán nem volt semmi problémám.
Harmadik nap már mehettem is haza. :) 
Az első héten csak vizet és gyümölcslevet ittam, majd üres leveseket. 2-3 hét után már tudtam főzeléket is enni, aztán szépen lassan már minden lecsúszott. :)
Azóta teljesen tünetmentes vagyok, bármit meg tudok enni, inni. :)
Persze választhattam, hogy műtét, vagy életem végéig gyógyszerek ( amik nem is hatottak). Nem bántam meg a döntésem, ha tudtam volna, hogy ilyen jól viselem majd a műtétet már hamarabb megcsináltattam volna... 
Nagyon hálás vagyok a férjemnek,hogy mindenben mellettem állt, és végig fogta a kezem. :)